A néhai templomos lovagrend
A néhai templomosok
Emléke ködben gomolyog.
Valaha vitézek voltak,
A Szentföldön hadakoztak.
Utána bankárrá lettek,
Irigység útjába estek.
A néhai templomosok...
A végzet bendője korog...
Franciaország királya
És a háztáji pápája
Hamis perbe fogta őket,
Nagymesterük porrá égett.
A néhai templomosok
Sírja fölött Idő kopog.
Fehér köpeny,
Vörös kereszt
Mítosz-gyökereket ereszt...
Meg nem történt történetek
Nyernek legenda-életet.
A néhai templomosok
Rozsdás kardja rég nem suhog.
A néhai templomosok;
Akadtak köztük magyarok...
Magyar templomos lovagok;
Sajó véres partja zokog...
Magyarország védelmében...
Muhi fekete földjében...
A tatárral verekedtek,
Utolsó szálig elestek...
A néhai templomosok
Körül pletyka-erdő morog.
Társaságok, testületek
Bennük keresik ősüket.
Nagymesterek köpönyege
Kótyagosokkal lett tele...
A néhai templomosok
Körül okkultizmus csacsog.
Modern titokgyártó divat
Írja át holt napjaikat.
Ezoterikus álmokat
Fizetővendég látogat.
A néhai templomosok
Emléke furcsán támolyog.
Szemerkélő romantika
Hull az Idő fodraira.
Harc,
Kincs,
Végzet,
Máglyahalál...
Rejtélyek után kiabál...
A néhai templomosok
Hada Jelkép-földön robog.
Valaha ketten egy lovon,
Ma egyedül ezer nyomon.
Vörös kereszt,
Fehér köpeny;
Végtelenbe futó föveny...
A néhai templomosok;
Isten csendesen mosolyog...