A sors falára
Beküldte Szepesi Zsuzsanna - 2018, április 21 - 09:06
Szepesi Zsuzsanna
A sors falára
Elhamvadt vágyak
üszkös porába
mártom az ujjam,
hogy fekete kormával
lassan felírjam
a sors szürke falára:
engedjen örülni
végre valahára!
Görcsös aggódása
többé ne tépje szét
a megtalált békét,
hétköznapok örömét.
Ne riasszon folyton
a kegyetlen távlat –
szeretteink jövője
talán köddé válhat.
Irgalmazzon a minden
jót nélkülözőknek,
kik vétkesek mocskában
halódva tengődnek.
Hajthassa úgy fejét
a világ nyugovóra,
hogy lesz holnap is –
a bűnökért nem ez volt
a legutolsó óra.
Hozzászólások
Vaskó Ági
2018, április 25 - 17:43
Permalink
Nagyon megérintett a versed,
Nagyon megérintett a versed, drága Zsuzsikám, mely a lelked mélyéről jött.
Vaskó Ági
Szepesi Zsuzsanna
2018, április 26 - 14:05
Permalink
Örülök, hogy megtalálva
Örülök, hogy megtalálva elolvastad, drága Ágicám!
Szepesi Zsuzsanna
lnpeters
2018, április 29 - 14:30
Permalink
Nagyon-nagyon aktuális vers,
Nagyon-nagyon aktuális vers, drága Zsuzsa! Benne van az aggodalom a kor atmoszférájában...
Mély személyes érintettségű, remekül megírt vers!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
Nagygyörgy Erzsébet
2018, április 29 - 14:58
Permalink
Kedves Zsuzsi!
Kedves Zsuzsi!
Tetszett a versed, köszönöm.
Erzsike