Tükör által
Beküldte Csilla - 2016, június 28 - 18:52
Tükörhomályba vész tekinteted,
hamis varázslatod megint szelet
vetett vakon, s ha szárba kapna is
vihar taposna rá, s a magvait
kitépve vinné, szórva szerteszét.
A tévedések égő sebhelyét
csitítsa tiszta kéz; áldásra lel,
ki földjét hittel élve szántja fel.
Hozzászólások
Bieber Mária
2016, június 30 - 22:23
Permalink
Nagyon szép a versed, kedves
Nagyon szép a versed, kedves Csilla. Tartalma is megfogott, jambikus lüktetése is. Gratulálok.
Bieber Mária
(Hespera)
Csilla
2016, június 30 - 23:18
Permalink
Köszönöm, kedves Hespera,
Köszönöm, kedves Hespera, örülök a figyelmednek!
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
hubart
2016, július 1 - 13:13
Permalink
Ez a tömör összefogottság
Ez a tömör összefogottság igen kifejező, tetszenek az áthajlások is, mert lendületet adnak az egésznek. Nagyszerű vers!
Csilla
2016, július 1 - 20:50
Permalink
No, ennek szívből örülök!
No, ennek szívből örülök! Mert nem sikerült mindent 'beletenni', amit szerettem volna, két sornyi gondolat kimaradt, de örülök, ha így is egésszé állt. Köszönöm, kedves Feri! :)
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/