Tavasz az őszben

Ha zenénk ritkán összecsendül,

vénülő testünk ifjúvá zsendül.

Gondolatunk egyszerre összeér,

hallgató némaságunk beszél.

 

Csókízű tavaszunk újra él,

májusi szél szerelemről mesél.

Hallani a kék-madár énekét,

ismerős dal, varázsa megigéz.

 

Rövid a dallam, bár csodaszép,

felszakadó sóhajjal véget ér.

Egy pillanat a csillagokon túl,

tavasz-vágyunk újra az őszbe hull.

Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea képe

tavaszvágy,  sóhaj, csillagok, szerelem, májusi szél, varázs-....Rád jellemző szép vers....

Nagyon köszönöm kedves szavaidat, jólesik nagyon, hogy olvatál!

hzsike képe

Szép tavaszvágy, az őszben...

Szeretettel olvastalak, kedves Maria.

Zsike :)

Szeretettel megköszönöm mindenkori figyelmedet!

Mysty Kata képe

 Érzéseidben szeretettel osztozom ,bár" tavasz-vágyunk újra az őszbe hull."De írni mindig jó róla.

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Nagyon szépen köszönöm Kedves Kata!

 

Schvalm Rózsa képe

Kedves Maria!

Tetszik a versed, szeretettel olvastalak: Rózsa

Kedves Rózsa!

Igazán jól esik, hogy versem elnyerte tetszésedet!

Köszönöm!

Haász Irén képe

Szomorkás édességedet szeretettel kóstolgattam...:)

Irénke!

Köszönöm, máskor is szívesen látlak egy uzsonnára!