Szolidan

Réges-rég a kislányom
hízelkedőn hozzám bújt... -
sajnos ez ma már a Múlt.
Néha mégis azt látom...

rám-nevetgél gyerekként.
Kacajával szaladok... -
(rejtsetek el kanyarok!)
s nevelgetem a Reményt,

amit metszek, gyomlálok,
hátha ez a boldogság... -
fejleszt néhány kis torzsát,
amin később megállok.

......

Fagyos Sorsom megrian;
kérdem tőle: most mi van?
Szótlan tekint, naivan...
s olvad bennem szolidan.

(2015. október)