Szemed eleven izzásával várj
Beküldte Nagygyörgy Erzsébet - 2016, április 12 - 13:01
Hol van az a mély, tépett verem,
szívem vöröslő, vad tájain,
aminek omló gödreiben
kereslek téged, lankadatlan?
S míg rád találok, én kedvesem,
szemed eleven izzásával
várj rám ott lent, s ha végül mégis
eltűnnék én is a sötétben,
csak egy dolog ad nekem hitet,
hogy Isten, vakon hozzád vezet.
Hozzászólások
Csilla
2016, április 12 - 22:13
Permalink
Bizonyára úgy lesz, kedves
Bizonyára úgy lesz, kedves Erzsike, bárkihez is szól. Tetszett ez a szív a vöröslő, omló gödreivel.
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
Nagygyörgy Erzsébet
2016, április 14 - 11:20
Permalink
Kedves Csilla! Hát nem egy
Kedves Csilla!
Hát nem egy kötött vers, de van amikor így tudom kifejezni szabadabban magam...
Erzsike
Mysty Kata
2016, április 12 - 22:28
Permalink
Van hited, 'mi vezet, így
Van hited, 'mi vezet, így eléred "hogy Isten, vakon hozzád vezet."Hisz Ő a villágosság Neked!Kata
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Nagygyörgy Erzsébet
2016, április 14 - 11:24
Permalink
Kedves Kata! Éppen a minap
Kedves Kata!
Éppen a minap beszélgettem az itteni atya édesanyjával, hogy elég sokszor foglalom verseimbe Istent. Köszönöm, hogy olvastad.
Erzsike