Szólnék

Elfáradt a vers,

nincs benne erő.

Magam alatt fekszem,

nincs egy ép gondolat.

Valami hideg közöny

telepszik rám.

Széttörnek a szavak

kezem alatt.

Összetépem próbélkozásomat.

Hallgatagon kattog a csend.

A falon hamuszínű árnyak

suhannak.

Szólnék, de csak dadogok.

Várakoznak a hajnalok.

Maradék kedvem összeszedem.

Felcsillanok!

Minek írni, ha olvashatok!

Hozzászólások

hzsike képe

Jó gondolatok, olykor bennem is bujkál hasonló...

Szeretettel voltam Nálad, kedves Mariám!

Zsike :)

Kedves Zsikém!

Nagyon jól esik és köszönöm megtisztelő figyelmedet:!

Maria

Mysty Kata képe

 Egy jellemző életérzés, nem ismeretlen!! Örömmel olvastalak Marikám!!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Köszönöm Kedves Kata!

Én is örülök Neked!

Maria

M. Karácsonyi Bea képe

Mindenki van ezzel így, ilyenkor hagyni kell, aztán jön az ihlet és az erő.

Kedves Sea!

Megnyugtató, hogy nem vagyok egyedül az érzéseimmel.

Üdv: Maria

Úgy gondolom, mindnyájan éreztük már ezt. Aztán mégis született valami, a maga idejében. Mint ez is...

Gratulálok!

Köszönöm Kedves Stapi egyetértő olvasásodat!

Üdv: Maria