Reggeli áhitat

Reggeli áhítat

 

 

Hajnali derengésben
nyújtóznak a fák,
álomba gémberedett
ágaik közt sikló madárkák.

Előbb csak hang nélkül cikáznak,
röptük izgatott villanás,
majd tán egy-egy cinke
megfújja a nyitányt.

S mikor az ég alján felgördül a nap
s tüzes szekeréből a fény kipattan,
s a sejtelem a földön már csak
árnyékként szalad,

a szétterülő zuhatagban
a madársereg harsányan dalra kel,
s a bokrok, fák rejtekéből felzeng
az élet himnusza.

Új nap, új remény !

2003.        LONGHERA /Dombyné Szántó Melánia/
 

Hozzászólások

Csilla képe

Igen, egy igazi szimfónia! :) Magam is madárdalra ébredek, nem cserélném semmire:) Örömmel olvastam.

Kedves Csilla!

 

Köszönöm hozzászólásod, szeretettel: Melánia

mel