Nyár...
Beküldte barnaby - 2013, május 26 - 10:11
Szalmasziveknek éled a lángja,
s jár ma vigyázva éj parazsán.
Könnyü fehéren izzik a lélek,
szív zakatolva ver szaporán...
Lágy lufiálom szelleme elszáll
friss szeretőket felzaboláz.
Annyira vágynak éhhel a szépre
nem riogat ma tűz- tulipán.
Csak bazsarózsát könnyez a harmat
hajnalidőben nyár derekán
Életet ásít, álmai nyílnak,
majd megöregszik szirmaiban.
Lenne vigasság mindig a földön,
lányszerelemben élne legény…
Elcseni csókját, ajka a forrás,
megmerül abban hűs vizekért.
Hangaligetnek illata fodroz,
fésüli széllel reggeli nap.
Bodzavirágok fátyolesernyők
Tartanak árnyat, mint a lugas
Szomjazom én is élni e mámort
el nem ereszt már, szinte ragad…
Hozzászólások
hzsike
2013, május 26 - 10:20
Permalink
Remek ritmusú, fegyelmezett
Remek ritmusú, fegyelmezett sorokba rendezett, gyönyörű vers.
Öröm volt olvasni, kedves Barna!
Szeretettel:Zsike:)))
vati
2013, május 26 - 10:59
Permalink
Megdicsérem ezt a versedet,
Megdicsérem ezt a versedet, Barna! Ám engedd meg, hogy felhívjam a figyelmedet egyfelől a névelőnek ama furcsa viselkedésére, ami a sajátja, szinte már személyiség. Néha azt mondja; hagyjál engem nyugodtan szundikálni, másszor azt, hogy itt vagyok, ha kellek, nyugodtan szóljál, aztán meg ott dörömböl az alkotó dobhártyáján: itt vagyok, hát miért nem kellek neked! Ez utóbbira az alkotó azt válaszolja, hogy: én az időmértékes formát választottam, és annak nem illesz bele a ritmusába. Miért nem? A 4. sor elejére például: (a) szív zakatolva... Ha összeolvasod a felette lévő sorral, akkor nem történik más, mint hogy elmarad az előző sor végi cezúra. És akkor mi van? A következő sor a második eset, jól tetted, hogy elhagytad, pedig ott volt, készenlétben. Aztán ez a sor: "Csak bazsarózsát könnyezi harmat"... A tárgyas ragozás itt kétszer is kívánná a névelőt, dehát minek a tárgyas ragozás? Épp a névelő mellőzése miatt? Alanyi ragozásban elég volna egy névelő, beleillik a ritmusba is: Csak bazsarózsát könnyez a harmat. Másfelől: van benne két külön írt összetett szó: "tűztulipán" és lányszerelemmel" élne legény... ez utóbbit, mint egyedi szóösszetételt akár kötőjellel is lehetne írni: lány-szerelemmel... Még egy dolog van: az egymást követő sorok, amelyekben van igei állítmány, összetett mondatokat alkotnak, vessző kellene bizony több sor végére. Amit még látok: "hajnalidőbe' nyár derekán"... Minek az aposztróf? Nyugodtan írhatnád a belviszony ragját: hajnalidőben, hiszen nem történne más, mint egyéb sorokban is: elmaradna a sor közepi cezúra... És akkor mi van? Amúgy élmény olvasni. Köszöntelek! Tibor
Varga Tibor
Schvalm Rózsa
2013, május 26 - 11:02
Permalink
Kedves Barnabás! Nagyon
Kedves Barnabás! Nagyon tetszik a versed, csodálattal olvastam.
Szeretettel gratulálok! Rózsa
Mysty Kata
2013, május 26 - 11:14
Permalink
Hát bele lehet szeretni
Hát bele lehet szeretni soraidba kedves Barna! Tibor szerkesztőtársam szerető sorait ajánlva grtaulálok a versedhez!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
hubart
2013, május 26 - 13:09
Permalink
Nagy munkát vállaltál, kedves
Nagy munkát vállaltál, kedves Barna, és lett is eredmény, mert szépen lüktet a versed; a hangulat, a mondanivaló is átjön. A fogalmazás lendületét viszont megsínylette a formai kényszer, Tibor elmagyarázta, hogy miért. Akkor szép egy vers, ha a természetes élőbeszéd könnyedségét meg tudja őrizni. Ezért soha ne hagyj el névelőt ott, ahol ez erőltetetté teszi a fogalmazást. Az időmérték követelményeinek ilyen esetben úgy kell eleget tenni, hogy más szót keresünk, akár az egész sort átfogalmazzuk. Tudom, nem könnyű, ezzel mindenki megdolgozik. Kezdeti próbálkozásnak mindenképpen dicséretes teljesítmény. Gratulálok.
Nagygyörgy Erzsébet
2013, május 26 - 14:48
Permalink
Kedves Barnaby! Nekem
Kedves Barnaby!
Nekem tetszik, szépen cseng.
Szeretettel Dyona
Haász Irén
2013, május 26 - 15:23
Permalink
Nagyon tetszik, kedves Barna
Nagyon tetszik, kedves Barna a versed, csak két rímpárral nem vagyok kibékülve: zaboláz-tulipán, és legény-vizekért.
Derekán-szirmaiban pedig nem rímel.
De jól viszed végig a ritmust, és szép a hangulata, szavai.
M. Karácsonyi Bea
2013, május 27 - 17:10
Permalink
Szép vers....
Szép vers....