Nem hallják
Beküldte Nagygyörgy Erzsébet - 2015, április 30 - 13:30
Álmosan nyújtózik előttem a Szajna,
néma partja mentén lustán delel a fény.
Légies látvány e lüktető csodalény,
vonzza a lelkemet, még bele is halna.
De most mégis élni, szólni támad kedvem,
bekiabálni a nyüzsgő tömeg közé,
hogy vagyok, létezem a Föld öreg ölén!
Ők mégsem értik meg, ahogy versbe szedem.
Lelketlen bábtestük rogyadozva reccsen,
mint vasdaruk nyaka, ha végleg meghajlott.
Ezért nem hallják a búsan síró lantot,
amit pengetek e folyóparti csendben.
Hozzászólások
Haász Irén
2015, április 30 - 18:01
Permalink
Elgondolkodtat, hogy a csorgó
Elgondolkodtat, hogy a csorgó tömeg vajon a víz, vagy az úszó hajók. Utóbbit erősíti az "élettelen fémtestük". Akkor viszont utalni kéne előbb, miről is van szó...
Sajátosan fogtál meg egy hangulatot, kedves Erzsike.Nekem tetszik.
Nagygyörgy Erzsébet
2015, május 2 - 13:37
Permalink
Kedves Irénke! Változtattam
Kedves Irénke!
Változtattam rajta, így már érthetőbb, köszönöm az észrevételt.
Erzsike
hubart
2015, április 30 - 19:51
Permalink
A Szajna parján én is
A Szajna parján én is szívesen pengetném a lantomat - mondjuk egy hétig, de aztán spuri haza ezerrel, mert mégis csak itt értik meg a magyar lantos szavát... :)
Nagygyörgy Erzsébet
2015, május 2 - 13:37
Permalink
Kedves Feri! Köszönöm, hogy
Kedves Feri!
Köszönöm, hogy olvastad, örültem neked.
Erzsike
Sztancsik Éva
2015, április 30 - 22:08
Permalink
Imádom az "ölelkezőt". :)
Imádom az "ölelkezőt". :) Sajátos ritmusa, hangulata tud lenni. A témád is különleges, elgondolkodtató a tartalom. Szeretettel. Éva
Nagygyörgy Erzsébet
2015, május 2 - 13:38
Permalink
Kedves Évi! Örülök, ha
Kedves Évi!
Örülök, ha tetszett.
Erzsike
hzsike
2015, május 5 - 17:24
Permalink
Szép, melankolikus hangulú
Szép, melankolikus hangulú versedet, szeretettel olvastam, kedves Erzsike.
Ölellek:Zsike :)
Nagygyörgy Erzsébet
2015, május 5 - 18:25
Permalink
Kedves Zsike! Örülök, hogy
Kedves Zsike!
Örülök, hogy olvastad szerény kis versemet.
Erzsike