Nélküled...

Világnyi zaj zörög

emitt a szív fölött,

s hiába szólok én,

a hangom elhal így.

A zaj, ha megmarad,

s a szófolyóm apad,

imám sem ér ma el,

varázsa elveszik.

Bealkonyult, s az est

sötét selyemre fest,

de nékem itt leszel,

s a lelkünk egybeforr.