Lélekerő, szépség...

Játszom. Sorsom a tétem.

Élhetem féktelen énem.

Mindig elveszek tőled

súlyos percnyi-időket.

Bennük száz csoda-emlék.

Ne siess, ne rohanj el még!

Érzed? Mily bűvölő ez a szépség!

Árad a lélek-erő, merészség...

Várj, úgy cselez néha az ármány!

Meglepetést hozhat a vártán...

Felszakadóban a végzet titkai.

Nincs okod félned, nincs mitől tartani.

Volt, mikor észre se' vetted, nézlek.

Hagytad a testem a tűzben elégjen.

Általad verve szerettem, éltem.

Végem. Benned elégtem egészen.

Játszom. Sors keze megremeg, érzem.

Látszom. Fénytelen égen fehéren...