Idővándor
Csordogáló időcseppek, lelkünkben esnek.
Betemetnek, elvezetnek siheder korokba,
hol csengettyűs gödölyék gömbölyödnek, szem-forogva.
Fénylő zabot harapnak, ám ereje fogy a napnak...
Szürke hamufellegek összefognak, sátoroznak
fekete bíbor, fekete-bíbor bajt lehoznak...
Menekülni kéne. Cseppenj rám idő!
Szememet csukd merészen, világok között
tarts jelenben- jövőben, felerészben.
Ki az az őrült, aki múltba tart?
Semmiből sehová visz, eltűnik a part.
Csodafényes csillagcsikó, holdra kényes,
fényt lehozó csillagvándor...átnézek
térnyi időrésen, hogy ne féljem a holnapot.
Félelmeimből minden kornak otthagyok.
Csüngök le édeni almafán, útban a pokolba,
majd lángra gyulladok,s elégek egy csipkebokorban...
Jel lehetnék egy márvány-tű obeliszken.
Képzeld el csak bátran, hol merenghet az Isten.
Vésett kőtábláin hagyva csak üzenetet,
vízen járva várat magára.(groteszk a jelenet)
Tragédia lesz ebből nemsokára...
Fénynyalábok, fényvilágok. Elsuhanók, messze járók
Rémület fut át minden letűnt koron...
Gyökereim nincsenek, mégis kapaszkodom.
Egy biztos helyet keresve kutatok.
A Vándor eltűnt. Összekuszálódott utakon
csámborog az elme. Rettenetes lett az ember!
Szabadon arat a halál, igen nagy a gerjedelme!
Egyetlen nevet visszhangzik a kozmosz;
fohászkodik annyi bűnös, háborodott,
az időtlen idejű-korú Őslakoshoz...
Csillagködökön átlebegnek szétzilálódott DNS-ek.
Már újra csend. Az Idővándor késett, a remény veszett...
Hozzászólások
M. Karácsonyi Bea
2014, április 17 - 19:40
Permalink
A versedet egy képzeletbeli
A versedet egy képzeletbeli narrátor mondta nekem fel, aláfestésként a képeid megelevenedve váltakoztak a lelki szemeim előtt.
Gratulálok, egyedi és van benne valami gigantikus, és lehengerlő.
Mysty Kata
2014, április 17 - 21:05
Permalink
Tanulmányversnek nevezném
Tanulmányversnek nevezném tele az időutazás misztikumával.Gratulálok Barna a vers gondolatiságához, szépségéhez!Kata
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
hzsike
2014, április 18 - 14:41
Permalink
Gazdag képvilágú, érdekes
Gazdag képvilágú, érdekes hangulatú vers. Szeretettel olvastam a sorok között is, kedves Barna.
Zsike :)