Hömpölygő május

 
Mint ezernyi tarka, pezsgő
víg gomolyba bújt, serény
pillanat, ha láza megnő,
s önfeledten ég belém,
úgy terül a fény a fákra
hömpölyögve, zsongva rázza
szél a lombot, selymes árnya
ringató neszén
leng, libegve száll a lelkem,
éber éhe duzzadó,
átölelve tart e percben,
s enyhet oszt a dús való,
csendje permet, álma fényfolt,
lét, jövő, ma és a régvolt
lángra lobban s ég az égbolt
pirkadó szemén.
 
 
 

Hozzászólások

hzsike képe

Sodort, hömpölygött velem is minden gyönyörű sorod. 

Ölellek. :)

Schvalm Rózsa képe

Gyönyörű a versed, kedves Csilla.

Szeretettel greatulálok! Rózsa

Csilla képe

Örülök, hogy elolvastátok és így vélekedtek róla. :) Szeretettel ölellek Benneteket, kedves Zsike és Rózsa! :)

Bieber Mária képe

Kedves Csilla! Nagyon remek képeket festettél versedben: pirkadati pillanatkép, fák lombja közt játszó fények, árnyak, szelek... A formája pedig különleges: szabályos sorokban trocheusok és spondeusok váltakoznak, de főleg az előbbiek. A rímek is jól megválasztottak. Gratulálok szeretettel!

 

Bieber Mária

(Hespera)

Csilla képe

Köszönöm szépen értő, értékelő véleményedet, kedves Hespera! Szeretettel fogadtalak.

hubart képe

Ó, de szép dallamos, nagy öröm volt olvasni  e gyönyörű sorokat! Szeretettel gratullok! 

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Csilla!

Csodás verset hoztál, köszönöm...

Erzsike

Csilla képe

Örülök, hogy tetszett ez a hömpölygő dallam, hangulat. :) Köszönöm a figyelmeteket!