Ha nem vagy ott

Útjaimnak sok hajlatán

elfolyik szememből a táj,

elillan szívemből a vágy,

míg kutatom lábad nyomát.

 

Elszökik fülemből a zaj,

gyönyörű az áldott kacaj,

mi torkodon felbugyborog,

távolodsz már, lépted kopog.

 

Eltűnik orromból az illat,

ölelni többé nem taníthat

az a két kar. Ha körbe fonna,

nem hullanék le a porba.

 

Elhamvad ajkamon a csók,

ha útra kelnék, s a cél halott,

a visszaút sok hajlatán

elfolyna szememből a táj...

Hozzászólások

Nagyon örülök, hogy olvashatom itt a verseidet!
Gyönyörűek!:)

vati képe

Most már nemcsak én örülhetek a Te verseidnek, Edina!...

Varga Tibor

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Vati!

Finom érzelmek húrjait pengeted.

Szeretettel Dyona

vati képe

Köszönöm, Dyona!

Varga Tibor

M. Karácsonyi Bea képe

Hát ez nyönyörű...

Elfolyik szememből a táj - lélegzetelállítóan szép szókapcsolat.

vati képe

Ha utazol, kedves Sea, és közben kinézel a jármű ablakán, ugye, hogy szinte folyik a táj?... Szépet adni, és lám, tőled is lehet kapni...

Varga Tibor

Mysty Kata képe

 Igen , itt kezdődk az esztétikai élmény...

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

vati képe

Ha kezdődik, az jó, kedves Kata, mert a kezdet folytatást is ígér. Tőled is egyre szebb verseket látok.

Varga Tibor

hzsike képe

Nagyon, nagyon szép. Magával sodort, elrepített engem is.

Jóérzéssel olvastam.

Szeretettel:Zsike:)

vati képe

Magával sodort, hát hiszen tudod, hogy engem is, kedves Zsike! Annyira, hogy "dalra" is fakadtam...

Varga Tibor