Hó-páva
Beküldte ChristinaNadale - 2013, június 10 - 18:10
Élő hó-csipke bokor az albínó páva,
szerelmese elé csontszín tollait tárja.
Pusztultával selymes szemei vázába kerülnek,
pogány oltár márványán a meleg naptól hevülnek.
szerelmese elé csontszín tollait tárja.
Pusztultával selymes szemei vázába kerülnek,
pogány oltár márványán a meleg naptól hevülnek.
Majdan, ha porrá hamvad, akkor sem vesz kárba,
létének szemcséi átlényegülnek másba.
Apró élet-sejtjei földi magokba vegyülnek,
amelyekből bókoló csillagvirágok kerülnek.
Hozzászólások
barnaby
2013, június 10 - 18:13
Permalink
...és valamilyen más formában
...és valamilyen más formában újra életre kel. EZ A REINKARNÁCIÓ, és talán hihető is...néha azt érzem dolgokról, hogy mintha már egyszer megtörténtek volna velem...és a páva nagyon szép, még ha albinó is...Gratulálok versedhez kedves Krisztina:B:)
ChristinaNadale
2013, június 10 - 19:20
Permalink
Köszönöm szépen,kedves
Köszönöm szépen,kedves Barnaby! Valami olyasmi...
Engem is gyakran elkapa deja vu, véletlen-e? Vagy jelent valamit? Néha jó lenne tudni... :)
hzsike
2013, június 10 - 18:15
Permalink
De szép! :) Örömmel olvastam,
De szép! :)
Örömmel olvastam, kedves Kriszti.
Zsike:)
ChristinaNadale
2013, június 10 - 19:19
Permalink
Köszönöm szépen, kedves
Köszönöm szépen, kedves Zsike! :)
M. Karácsonyi Bea
2013, június 11 - 13:35
Permalink
Fantáziadús esemény , szép
Fantáziadús esemény , szép vers.
ChristinaNadale
2013, június 11 - 13:54
Permalink
Nagyon szépen köszönöm!:)
Nagyon szépen köszönöm!:)