Focis dal

Kedves Kata!

Már a második focis verset olvahattam itt tőled. Jól érzem, hogy szereted a futbalt? Engedd meg, hogy egy kis humorral fűszerezzem a versedet. Még valamikor suhanc koromban hallottam ezt a kis versikét. Valami vígkedélyű ismeretlen versíró szerzeménye lehet, de még fel tudom idézni.

Riport egy futballmérkőzésről

Huszonkét esztelen
félig meztelen
rohannak a pályán.
Egymás mája táján
taposnak,
elég ez a kapusnak.

A vad középcsatár
átgázol a bekken
s szinte úgy lő, hogy a kapus
belenyekken.
Ölében a labda
mintha pöröly volna
a kapust röpülve
hálóba sodorta.

Egy alacsony néző
ki odáig nem lát,
véresre tapossa
a szomszédja hátát;
- Uram! Vegye le a kalapját,
vagy szétütöm az alakját!
Azt a tököt!-
s a feje fölé bökött.

Verekedtek ,
mert nem voltak restek.
S a fűre elnyúlt
testek estek.
A verekedést  rendőrség
verte szét kardlappal,
s ezért a meccsért
le a kalappal…

Remélem nem haragszol meg ezért a kis humorért. A versed egyébként nagyon tetszett.

Barátsággal: Barna

De jó! :)

Szeretettel olvastam, kedves Katám.

Zsike :)