Eskü-szegetlen
Beküldte Della - 2014, július 3 - 09:16
Mennyi minden lehettem volna én.
Csobogó patak erdő rejtekén.
A szivárvány, nyaradnak kék egén.
A sötétben lehettem volna fény.
Nap melege hideg tél éjjelén.
Magányos estéiden a remény.
Lehettem volna tiltott szerelem.
Neked én csak az álmod lehettem.
Más asszonya ki eskü-szegetlen.
Te akartad a csalfának hitt nőt,
mint hőség az enyhet adó szellőt,
én szomjaztalak, mint föld az esőt.
. - .
Hűs szobámban, öreg estéimen,
félbe-tépett fakult fényképeden,
én csak egy forró könnycsepp lehettem.
Hozzászólások
Braunel
2014, július 3 - 13:14
Permalink
Nagyon szép vers. Sok mindent
Nagyon szép vers.
Sok mindent érzek: szép emlékeket, beletörődést és egy kis keserűséget is... Nem tudom jól érzem-e...
Gratulálok.
Barátsággal: Barna
Haász Irén
2014, július 3 - 14:51
Permalink
Ha az a volna ott nem lett
Ha az a volna ott nem lett volna...:(
Ismét szép verset hoztál, Mária. :)))
Egy-két apró vesszőhiba van.
Mysty Kata
2014, július 4 - 10:17
Permalink
Lehettem volna...mégse, de
Lehettem volna...mégse, de minden úgy jó, ahogy van- szoktuk mondani... De a versed most is szívemet érte!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
hubart
2014, július 3 - 20:35
Permalink
Nagyon tetszik a versed,
Nagyon tetszik a versed, kedves Mária!
hzsike
2014, július 3 - 20:50
Permalink
Szépséges... Szeretettel
Szépséges...
Szeretettel olvastam, kedves Mariám!
Zsike :)
Della
2014, július 4 - 15:02
Permalink
Kedves Barna, Irénke, Kata,
Kedves Barna, Irénke, Kata, Joe, Feri és Zsike!
Nagy örömöt okoztatok, hogy olvastátok versemet és én is a kedves szavaitokat!
Üdv: Maria
Schvalm Rózsa
2014, július 6 - 21:13
Permalink
Kedves Maria! Versed nagyon
Kedves Maria! Versed nagyon szép, gratulálok! Rózsa