Eretnek
Szülj, lázadj, te mindent tudó eretnek
Bűn rád fagy, ha kell, de nincs, hát keresd meg!
Sok század rég rád csavarta kín porát.
Feltekerte, szennybe festve fintorát,
hogy meglásd azt, mit te ember sose látsz...
Törj, rángasd, rázd meg ezt a sárgolyót!
Légy bátrabb! Ébredjetek lánghozók!
Vér áztass földet, ébressz pártfogót,
ki nem ér be kevéssel,sem fele résszel,
csak küzd isten-ember, kit ne gyáván,
hitetlen csókkal veszejts el...
Feszítve reng a sors árva milliókkal.
Megégetett, anyákból kimetszett
nyársrahúzott magzatok, feketepestis,
halálba fulladt századok.
Elfogy nyüszítve az értelem, jegesre fagyott
érzelem , vas -hideg lélek...ordas szemekben
nappalok jajveszékelőn. Félj Hold, feléd tekintek!
Rejts el minden gyalázatot…
Hozzászólások
Mysty Kata
2013, december 21 - 18:18
Permalink
Mély gondolati lírádhoz
Mély gondolati lírádhoz gratulálok Barna...Súlyos gondháló ez!!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
M. Karácsonyi Bea
2013, december 21 - 18:34
Permalink
Ahogy Kata mondja, és nagy
Ahogy Kata mondja, és nagy erejű, indulatú vers...
hubart
2013, december 22 - 10:34
Permalink
Húha! Ez igen kemény vers.
Húha! Ez igen kemény vers. Sajnos, ilyen kegyetlen világban élünk, nem tudni, mikor fog győzni a gonoszon a szeretet!