Emléked
Beküldte barnaby - 2013, szeptember 13 - 11:27
Még egyszer felmorajlott, majd
elcsendesedve magányában,
tovatűnt az idő óceánján...
Szertefoszlott reményszemcsék
sosem volt emlékeket sirattak.
Elmentettelek adathordozómra.
Kitörölhetetlenül, lélekbe vésve.
Veled bolyongok majd minden
létébredésemben, világok között,
míg a mindenség atomjai egybetartanak...
Hozzászólások
M. Karácsonyi Bea
2013, szeptember 13 - 12:03
Permalink
Akkor ez nagy
Akkor ez nagy szerelem...
Szép...
Schvalm Rózsa
2013, szeptember 13 - 16:13
Permalink
Nagyon szép! Gratulálok
Nagyon szép!
Gratulálok szeretettel: Rózsa
Mysty Kata
2013, szeptember 13 - 21:47
Permalink
De csodássssss!
De csodássssss!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Nagygyörgy Erzsébet
2013, szeptember 14 - 15:37
Permalink
Kedves Barnaby! Ez a vers is
Kedves Barnaby!
Ez a vers is mély tartalmat hordoz, szerettem.
Dyona