Emberi sors a falevélé

Beküldte Mysty Kata - 2013, szeptember 11 - 09:12

 

Mysty Kata : Emberi sors a falevélé

Mennyi fájó sebet hordunk.
Elhullatunk éveket.
Emberi sors a falevélé.
S ha magába zárja otthona,
hattyútojásból Lédákat nemzhet.
Adósa lesz az enyészetnek,
és adózhat a végtelennek.
Szomorú szép a végjátéka,
az elmúlásnak ez a adaléka.
Minden hattyúdalban
a vágy borongó, meghaló,
 vagy fájón ezt magasztaló.

 

 

Hozzászólások

barnaby képe

barnaby

2013, szeptember 11 - 12:14

Nagyon szép metafora, tetszett az asszociáció az emberi sors, és a falevél párhuzama...Szeretettel olvastalak Kata, gratulálok a vershez.Üdv.:Barna:)

Mysty Kata képe

Mysty Kata

2013, szeptember 11 - 12:36

 Szeretettel mindig   Barna!!!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Schvalm Rózsa képe

Schvalm Rózsa

2013, szeptember 11 - 13:14

Kedves Kata!

Bizony jó a hasonlat, mint a levelek hullnak az éveink.

Nagyon szép, gratulálok! Szeretettel: Rózsa

 

Mysty Kata képe

Mysty Kata

2013, szeptember 12 - 14:03

 Köszönöm a figyelemdet kedves Rózsika!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"