Elhagyatottan
Beküldte Nagygyörgy Erzsébet - 2015, október 3 - 18:02
Mostanában, csak magamnak írok verseket,
van néha olykor véletlen, kedves olvasóm.
Néha azt várom már, valaki elhesseget
majd e mesebeli, verssel teli oldalról.
Hiába zúgná az erdő, gyere kedvesem,
ma éjjel én foglak beringatni álmodba.
S hiába kacagna nekem a szél kedvesen,
nem hinnék neki, csakis a te mosolyodban.
Hozzászólások
Csilla
2015, október 6 - 21:10
Permalink
Tetszik a befejezés, de azért
Tetszik a befejezés, de azért nem árt néha elhinni, hogy neked zúg az erdő, és neked kacag a szél; hidd el, hogy úgy van! No, okoskodásnak tűnhet, úgyhogy nem folytatom....:))
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
Nagygyörgy Erzsébet
2015, október 8 - 13:03
Permalink
Kedves Csilla! Aranyos vagy,
Kedves Csilla!
Aranyos vagy, de te remek verseket írsz, velem ellentétben, csodállak érte. Sajnos én semmit sem tudok a versekről, csak, amit összeszedegettem, csak rontom itt a színvonalat, úgy érzem...
Nagyobb bennem az akarás, mint a tudás...
Erzsike
Csilla
2015, október 8 - 14:16
Permalink
Ugyan..., most olvastam
Ugyan..., most olvastam legújabb versedet! :) Tudsz Te, ha akarsz! ;)
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/