Búcsúzás

Beküldte Nagygyörgy Erzsébet - 2013, augusztus 17 - 18:50

Álmomban rabom vagyok, magammal vívódom, 

hangodnak karca visszhangzik, kong magányomon.

Hol lobog a tűz, ami  piros virágot nyit?

Várlak remény-éjen, mondd szeretsz-e parányit? 

 

Homlokom mögött őrizlek, a filmünk pereg,

már csak pár lépés a pokol, vádol a szemed. 

Szótlan búcsúzunk, utolsó csókod romba dönt,

némán állok, sors utamon senki nem köszönt.

Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea képe

M. Karácsonyi Bea

2013, augusztus 17 - 19:43

Nagyon szép lírai vers.

(Látom megtetszett a lávavirág kifejezésem.)

Nagygyörgy Erzsébet képe

Nagygyörgy Erzsébet

2013, augusztus 22 - 09:57

Kedves Sea!

Boldoggá tett, hogy lírainak találtad.

Szeretettel Dyona

hzsike képe

hzsike

2013, augusztus 17 - 20:17

Szeretettel olvastam szép versedet, kedves Dyona.

Zsike:)

Nagygyörgy Erzsébet képe

Nagygyörgy Erzsébet

2013, augusztus 17 - 20:41

Kedves Zsike!

Szeretettel fogadtalak a versemnél.

Dyona

Mysty Kata képe

Mysty Kata

2013, augusztus 18 - 14:46

 Nem is búcsúzás ez, inkább szeretve elengedés...Szép!!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Nagygyörgy Erzsébet képe

Nagygyörgy Erzsébet

2013, augusztus 18 - 16:00

Kedves Kata!

Igazad lehet, nem gondoltam erre, de jó ötlet.

Szeretettel Dyona