Az élet dolgai...

Néha csintalan és gyermeteg a lét,
nem takarja el az élet szennyesét.
Kend
őzetlen, tárt, s lenge a báj,
íratlanul él minden szabály.
Farkasokkal küzd a birka nép,
sír a bárány, siratja füvét.
Törvényt ül a törvényt megszegő,
nyúlik keze, ejh, de messze nő...
Az ártatlanság kora véget ért,
s te fizetsz meg jócskán mindenért.
Lábad alól a föld rég megszökött,
nehéz gúzsban minden újszülött.
Múltad hamis, jövőd reménytelen!
Hajó nélkül állsz a fedélzeten...

A jó szél kerül, bágyadt vitorlák!
Tested- lelked földig tiporják.
Szép szabadság!Tudjuk, drága kincs!
Szabad népnek már egyebe se nincs...

Hozzászólások

Szepesi Zsuzsanna képe

Igaz megállapítások párosával szedve, tanítón!

Szepesi Zsuzsanna

barnaby képe

Köszönöm, kedves Zsuzsa, örülök, hogy olvastad,és így gondolsz a versről.Szeretetterl láttalak:B:)

Haász Irén képe

Az utolsó sorban egyebe sincs volna jobb... így túl nyakatekert nekem, nem tűnik helyesnek, pedig tetszik a vers.

barnaby képe

Nagyon köszönöm, kedves Irénke,hogy olvastad.Szerintem nem nyakatekert, így használatos a kifejezés a köznyelvben...felénk...meg "szabad nép" is vagyok:)

Schvalm Rózsa képe

Kedves Barna!

Remek a versed. "Az élet dolgai..." valós tükörkép.

Szeretettel gratulálok! Rózsa