Tűzkehely

Szél sodorta szikrán gyúlt a nóta
- csillagfényből, tőled érkezett.
Perzselő e szenvedély azóta,
szent hevében égve vétkezek.

Hébé pokla. Tűzkehelybe ittam,
megkívánva istenek borát,
nem reméltem már, s ma mégis itt van,
újra érzem méze mámorát.

Kóbor álmok - messze tűnt a béke,
szívem írt, nyugalmat nem talál;
bűnbe estem, mégis bízva: végre
mennybe juttat így e tűzhalál.

Hozzászólások

;) Megosztottalak, és valaki azt mondta, mestermű . Ígyis van, mélység és magasság , örülök, hogy ismerhetlek és olvashatlak :)
Szeretettel:Edina

lnpeters képe

Kitűnő vers - szeretettel gratulálok!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

hubart képe

Köszönöm, kedves Edina! :)

hubart képe

Köszönöm, Laci!:)