Remény
Beküldte Amarilla - 2015, március 30 - 19:29
Még konganak lépteid a sors folyosóján.
Visszhangzik bennem a vad lüktetés.
Elmentél, itt hagytál engem, óh! Árván.
Nem maradt más, mint az újjászületés.
Felépítem önmagam újból a múltból.
Lepergetek a jelenből homokszemeket.
Nem omlok össze többet a súlytól,
az új jövőbe vetem minden hitemet.
Hozzászólások
hzsike
2015, március 30 - 19:30
Permalink
Kedves Amarilla! Szeretettel
Kedves Amarilla!
Szeretettel gratulálok Szerkesztőségünk nevében versed Parnasszusra kerüléséhez.
Zsike :)
Bieber Mária
2015, április 1 - 15:02
Permalink
Az újjászületés, újrakezdés
Az újjászületés, újrakezdés gondolatai különösen is aktuálisak húsvét közeledtével. Versed búcsúvers is, de a remény szépen kibontakozik benne.
Bieber Mária
(Hespera)