Pillanatok

Sétálva

Nem én botlottam, a járda volt alattomos,
amikor szétszakadt szandálomba kapaszkodott.
Amott egy pad felvihogott, az esti légyott
nyomait őrzi, -  volt egy pár , és pár drogos.

Emlékek

Barna, fekete, vörös? -  Fene tudja, mindegy,
ma már mind ősz, és ha jön az ősz, elvackolnak
a nyári álmok, galamb felel csak bagolynak;
túdom-túdom-túdom, ma már minden tökmindegy.

Halálos

Borzong az éjfél, a temetőt kikerüli,
itt úgyis áll az idő, fehér pizsamák közt
bokáig érő hálóing lebeg, hold füröszt
megaszalt testet, ami az új férgeket szüli.

Áldozat

Megmart nyúlgerinc vonaglik, parázs szemekkel
canis lupus őrzi, kölykei vannak, - anya,
s talán mert pozitív képet fest most magára,
beleszűköl a világba éhes belekkel.

Epilógus

Égetett betűk, így olcsóbb, meg talán szebb is,
franc tudja már, hogy hívtak, leginkább gúnyoltak,
jobb itt, a lakott helyek élőkkel zsúfoltak,
lenn kinyújtózhatok, bár nedves, de jó mégis.