Félúton
Beküldte Zajácz Edina - 2012, július 20 - 10:21
Félúton vinném kereszted,-
súgtad csendesen egy estén,
kezem kezedben még reszket,
léptünkön fehér krizantém.
Ámulva nézem a fákat,
amint oldalra hajolnak,
arcunk pírján a hold sápad,
velünk az idő dacol csak.
Idegen az út, járatlan,
néha lábunk is elbotlik,
ártatlan szívünk vágy-katlan
és tűzvirága kibomlik.