Fáj!
Beküldte Tóth Szonja Kiara - 2011, november 15 - 14:32
Tünékeny fátyol terült a tájra,
és nem látok rajta át.
Sikolt sóhajom. Nem futja másra.
Könnyem hull, megtört a gát.
Vaksötét égben haldokló csillag
fénye pillámon rebben.
Szívem szorítja mérgező maszlag,
csak zokogok csendben.
Jöjj el értem, kristályfényű hajnal!
Tiéd lehet bánatom.
Cirógass meg! Keservem elinal,
szárad könnyem arcomon.
Hozzászólások
lnpeters
2011, november 15 - 23:35
Permalink
Gratulálok, Szonja, szép a
Gratulálok, Szonja, szép a versed!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
George Tumpeck
2011, november 15 - 23:47
Permalink
Szep vers , Gratula
Szep vers , Gratula
G. Tumpeck
Zajácz Edina
2011, november 16 - 09:22
Permalink
Milyen szépen szól a lelked,
Milyen szépen szól a lelked, kívánom minden sírásod vigye el a hajnali szél . Szeretettel: Edina