A hónap verse

 

Eredményhirdetés

 
Az Élő Magyar Líra Csarnoka által meghirdetett kis aszklepiadészi strófa- és szonettverseny nyertese:
 
 
Szilasi Katalin
 
 
az Egyedül és Ajtonyhoz c. verseivel.
 
Szívből gratulálunk!
 
 
A nyertes művek:
 
Egyedül
(kis aszklépiadészi strófa)
 
Emlék vagy, keserű. Lábnyomaidba szél
hordott friss havat, úgy vitted a télen át
kettőnk bús örömét. Kései vágy ölelt
minket, tudva, hogy én itt maradok magam.
 
 
Ajtonyhoz
(szonett, megadott rímekre)
 
Esett. Az ablakom kitárva. Várom
a tisztuló időt. Ha rám talál
a fény, a bánat eltakarja. Járom-
nehéz, lepel, miképp egy álszakáll.
 
A zsenge vágy, akár ijedt ünő,
vadonban él, amíg le nem töröm
magánya tüske-ágait. Tűnő
gyönyör helyébe akkor jő öröm.
 
Ne hidd, hogy élni egymagad, nagy érdem!
Az árnyak összefolynak, itt az este.
A fák, virágok óhaját megértem,
pihenni vágyna minden élő teste.
 
Csak én nem alszom, átölelt az alkony.
Terád gondoltam álmodozva, Ajtony.
 
 
Köszönjük a verseket!
 

A hónap verse: November

 
B. Mihály Csilla: Vannak vidékek
 
 
Kányádi Sándor Előhangja nyomán
 
Vannak vidékek, tört jövők,
imákat hittel gyöngyözők,
vigyázó vének, ott ahol,
kimondhatatlan szó dalol.
 
Apám szemében láttam én:
vannak vidékek, láng s a fény;
ahogy beszélt a nép előtt,
hatalmas szíve égbe nőtt.
 
Vannak vidékek, csendesek,
ahol karácsonyt csengenek
öröktől fogva holtnapig,
ahol a tisztesség lakik.
 
Vannak vidékek, s fájdalom,
ahol a gond a vállakon
megélni sarkall, nem fenyít, 
akár a gerle, oly szelíd.
 
Vannak vidékek, van magyar?
Mit ér a tő, ha sarja hal?
Hűségre int a magvető,
a homlokára gyűrt redő.
 
Vannak vidékek, ősi kincs,
ahol szabadság ölnyi sincs,
hazám hazádban…, közte tér.
De még a lelkünk összeér.
 

Az Elmúlt Hónap Verse (október)

 
Nagygyörgy Erzsébet:
Ma este egy szonett
 
Ma este egy szonett gyógyír, hűs balzsam,  
tudd, forró lávaként kereng a vérem.
Mióta elraboltad szívnyugalmam,
lelkemben lüktet a pokol, s az éden.
 
Nézd Holdanyánk ma álomgyapjút csévél,
miközben  csillag gyúl az égi vásznon.
Bolond a szív, magányt szül most az éjfél,
utánad vágyva már a hajnalt várom.
 
Mily nyughatatlan is a dőre ember,

VERSENYFELHÍVÁS

* VERSENY *
 
Az Élő Magyar Líra Csarnoka kis aszklepiadészi strófa- és szonettversenyt hirdet!
 
Havonta más-más megadott témájú és rímképletű, verstani kötöttségeket betartó, a kiírásnak megfelelő verseket várunk.
 
A témákat minden hónap első hétfőjén adjuk meg, ekkor történik az eredményhirdetés is.
A nyertes verset saját és más irodalmi oldalakon megosztjuk, mint Az Elmúlt Hónap Versét, és a szerző virtuális koronát kap.
A nyertes vers szerzője előzetes értékelés nélkül kerülhet a Magyar Parnasszus szerzőgárdájába.
 
*
Első szonett-téma: ember és világ kapcsolata. Shakespeare- i  szonett. Rímképlete: abab, cdcd, efef, gg
 
Rímek: várom, talál, járom, szakáll,
 
ünő, töröm, tűnő, öröm, 
 
érdem, este, értem, teste
 
alkony, Ajtony.
 
Lehetőleg ötös vagy hatodfelels jambusokban. 
 
Minden rímpár kell, ebben a sorrendben.
 
*
 
Első aszklepiádészi-téma: a hétköznapi élet.
A kis aszklepiadészi strófa 4 kis aszklepiadészi sorból áll. 
A sorok ritmusképlete verslábakkal: — — | — ∪ ∪ | — | | — ∪ ∪ | — ∪ | — 
 
Beküldés: http://magyarparnasszus.hu/  ÚJ TARTALOM/VERSEK
 
* VÁRJUK A VERSENYZŐKET! *

A líra az ember belső világának kifejeződése

(Beszélgetés Pődör György költővel)

 

Nem ritka eset a magyar lírában, hogy egy műszaki képzettségű ember költő (is) lesz. Hosszan sorolhatnánk az ilyeneket. Nem mindegyiknek sikerül azonban olyan markáns, ezerszínű, választékos, nagyon mélyen a hazai lírai hagyományokból táplálkozó lírát kialakítania, amilyen Pődör György költészete. Lírájában egyesül a gondolat és a költői mesterségbeli tudás mély igényessége.

 

A HÓNAP VERSE: 2017. FEBRUÁR

 

SZILÁGYI FERENC HUBART:

KELL A VERS
 
 
Kell-e vers? Kell-e még? Kell bizony!
S száz csodát várna itt még e nép,
mert kopik minden szép, jó viszony,
nincs mérték, a balga félrelép.
 
Rossz szitok, káromlás, unt sorok,
mindenbe gyűlölet ver szeget;
ki lelki békéért kuncsorog,
olvasson esténként verseket!

A HÓNAP VERSE: - 2017. JANUÁR

 

Cs. Nagy László

Etűd

 

Szorong az este fény közé csavarva,

földig hajolnak fentről a csillagok,

az ösvény hallgatással van kirakva,

a padon magányos, megfáradt dalok

ejtik ölükbe a halk ütemeket,

kifakult kottalap a csendbe gyűrve

keresi a rég elengedett kezet,

aprókat sóhajt a régi etűdre.

 

El kéne számolni az életemmel,

-egy angyal éppen átsuhan a parkon -

Az ÉLŐ MAGYAR LÍRA CSARNOKA éves frissítése

Figyelem!

Holnap, azaz 2017. január 5-én éjfélkor letelik a Csarnok frissítésének idei határideje.

Ezennel nyomatékosan felkérem az Élő Magyar Líra Csarnokának azon tagjait, akiktől az elmúlt év során egyetlen verset sem kaptunk, tagságuk fenntartása érdekében a hiányosságot holnap 24 00 óráig pótolják.

Ellenkező esetben elveszítik a tagságukat!

Pete László Miklós

főszerkesztő

 

A HÓNAP VERSE: 2016. OKTÓBER

A HÓNAP VERSE

 

2016. október

 

Mihály Csilla:

Mint összebújó csermelyek

Mióta, s hogy kerestelek,

miközben tudtam, jössz felém,

csobogva futsz, s egy új regény

kezdődik el velem, veled,

 

mint összebújó csermelyek,

belőlünk nő e csepp patak,

csend-tükrén mélye felfakad 

és földöntúli fényt rezeg.

 

Hulláma hosszú életű,

A HÓNAP VERSE - 2016. szeptember

HAÁSZ IRÉN:

 

Csillagvadász

 

„Kívánhatsz bármit, súgta anyám, 

ha nyárvég-estek mély bársonyán 

égi kampókról leszakasztott 

ezüstös szikrák fénye karcolt 

vonalakat a föld felé. 

                      

Kívánhatsz bármit, és teljesül! – 

ez az ígéret hajtott belül, 

anyámnak hite, kit nem vert le 

két világégés kínkeserve, 

s nem ültetett kételyt belé.

Nyílt levél a Magyar Líra Élő csarnoka főszerkesztőjének!

Kedves Lacikám!

A téma ínyencsége volt az oka annak, hogy ezt az eléggé hosszadalmas pauzát igényeltem magamnak a magyar szerelmi líra témájának gondolati morzsolgatására! Talán inkább a téma KÉNYESSÉGE szót kellett volna használnom.

A magyar szerelmi lírában Csokonai Lillája és Petőfi Szendrei Júliája óta csak imitt-amott ütötte fel a fejét egy-egy valódi újdonság, megjelent ugyan egy-egy többet ígérő, korszerűbb és emberközelibb lírát vonzó múzsa Vajda Ginája vagy Juhász Annája személyében, de egy nagyobb horderejű, irodalmi nagyságú tárgy létrejöttére, a szerelem mai tartalmának és egyetemes mondanivalójának lírai kifejezésére a magyar szerelmi líra még a huszonegyedik századig nem érett be.

Regisztráció, versek beküldése, napi limit

Kedves Új Regisztrálók!

Szerkesztőségünk határozata értelmében Mindenkitől, aki a műveit a Magyar Parnasszus valamelyik szintjén szeretné látni, mostantól 3 verset kérünk (mindegyiket külön, saját címe alatt beküldve). Ez csak az első, bemutatkozó 3 versre vonatkozik, a későbbiekben, ha már a szerző nem új a szerkesztőség számára, egyenként is lehet verseket beküldeni.

Eredményhirdetés

 

 

Az Élő Magyar Líra Csarnoka által meghirdetett Balassi-strófa verseny nyertese:

 

Szilasi Katalin

a Farsang c. kitűnő versével.

 

 Farsang - 2021

Más most ez a farsang, színtelenebb, halkabb, befelé él az ember.

Csinnadratta helyett maszkban hallgat a csend, más álarc ide nem kell.

De ha hullik a hó, a fehér takaró, lélek békül a testtel.

 

2. hely: Florance – Isten tenyerén

3. hely: Baranyi Imre – Farsangi éjjelen                                                                                    

 

Szívből gratulálunk a nyerteseknek, és valamennyi pályázónknak köszönjük, hogy munkáikkal megtisztelték szerkesztőségünket. Az értékelések kiküldése folyamatban van.

A magyar kultúra napja

A magyar kultúra napja
 
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.
Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

Készülődés

Három napig egyfolytában esett az eső.  Apró szemű, hideg, és szúrt, mint a tű. Ezüstös szálakban ereszkedett alá. Csípett, szúrt: nehezen lehetett elviselni. Fájt, ha védtelen helyet érintett. Ha valaki kimozdult a házból, bebugyolálta magát, csak egy letakart halmot lehetett látni. Nekifeszült a zápornak, hogy megbirkózzék annak erejével, vakító támadásával. Csak nehezen haladt előre. Aki nem volt rászorulva, hogy kilépjen a fedetlen világba, az belül maradt a falakon. Közéjük tartozott a megöregedett, erekfői nyugdíjas házaspár: két ártatlan öregember.

Gyöngyös Imre - Antik óda antik magamról

Küzdő menetben versfokosom segít

a léthegyemnek hágni az ormait,

alig, ha álmom megvalósul:

Összezilált a siker kudarccal.

 

Ámokfutásom rossz, honi hajsza volt.

Régen feladtam otthoni életem,

mégis magyar maradt a nyelvem,

s méltat az érdem az áldozatra.

 

Homokszemekként hulltak az évek el.

Hálát lehelt a néma fohászom is,

hogy távol is  magyar maradtam:

Ének a bábeli nyelvzavarban.

 

Áthágtam éltem torz, rideg ormait.

míg el nem értem, s  vártam a látomást,

Oldalak