VersÉpítőKockák
ELMÉLET a GYAKORLATHOZ
SZÓKÉPEK ÉS ALAKZATOK
Alapvető szóképek
Szókép a szó képes használata, egy fogalom vagy jelenség nevének az alkalmazása egy másik fogalomra, jelenségre a köztük fennálló kapcsolat alapján. Szerepe: szemléletessé, belső látással elképzelhetővé teszi a jelölt fogalmakat.
Metafora: hasonlóságon alapuló névátvitel. Az azonosító és az azonosított hasonlóság alapján létrejövo összekapcsolása. Teljes metafora, amikor a képben az azonosító és az azonosított is jelen van. Pl. rózsapiros a hajnal. Metaforával sokszor találkozhatunk a köznyelvben is, némelyik eredeti jelentése már feledésbe merült, pl. kiderül az igazság.
Megszemélyesítés: olyan metafora, amelyben az azonosított nem élőlény, mégis élő (elsosorban emberek) tulajdonságaival ruházzuk fel. Pl. „Mosolyogva néz rám a Dunától / A Tiszáig nyúló róna képe.” (Petofi).
Hasonlat: ugyancsak hasonlóságon alapuló névátvitel, de más a szerkezete, mint a metaforának. Rendszerint 3 tagból áll: azonosító, azonosított és a bennük lévo közös vonás (tehát ezt hangsúlyozza). Pl. „Mint befagyott tó, nyugodt volt az arca”. Segítségül szolgálhat a metaforától való megkülönböztetésben a benne lévo „olyan, mint”.
Metonímia: Szókép, mely két fogalom vagy jelenség közti térbeli, idobeli vagy anyagbeli érintkezésen, vagy ok-okozati kapcsolaton alapul. Pl. ébred a város.
Vagy: „Csendes a ház, ah de nincs nyugalma,
Fölveré azt szerelem hatalma”
Szinesztézia: Különbözo érzékterületrol származó érzetek eggyéolvadása, több érzéki hatás egyideju kifejezése (fehér csönd, meleg szín). Különösen kedvelt a francia szimbolistáknál (Baudelaire, Verlaine, Rimbaud)
kiegészítés
Szinekdoché: A metonímia származéka: valamely nyelvi jelnek egy másik nyelvi jel helyett való használata (helyettesítés) azon az alapon, hogy az egyik jel része a másik jel jelentésének. Pl. nem-faj típusú: „Ömlik a vér száján és orrán a vadnak” (faj helyett nem); rész-egész típusú: „Nem a tenger lámpatornya, mely felé küzd száz vitorla” (egész helyett rész); többes szám helyett egyes szám: „Mentek-é tatárra, mentek-é törökre?”
Alakzatok
Az alakzat: a szavak, szócsoportok, mondatok különös elrendezése, jellegzetes kapcsolódási módja, stílushatást kiváltó kombinációja
Az alakzatok csoportosítása:
- ismétlésen alapuló
- kihagyás, elhagyás alakzatai
- felcserélés, helyettesítés alakzatai
Az ismétlésen alapuló alakzatok – a nyomatékosítás eszköze, az indulat kifejezoje lehet
Fajtái:
• ismétlés
- szóismétlés
- tőismétlés
- tartalmi ismétlés
- variációs ismétlés
- elhelyezkedés szerint:
anafora
epifora
• halmozás
• fokozás, csökkentés
• párhuzam
• gondolatritmus
• refrén
• ellentét
Részletesen:
Szóismétlés: a szó megismétlése az alaki erosítés legegyszerubb formája
„Este van, este van, ki ki nyugalomba!” (Arany János: Családi kör)
„Egy emberben néha elhal a remény, de egy állatban soha. Amíg él, él benne a remény és a huség is” (Erik Knight: Lassie hazatér)
Az igekötok kettozése is szóismétlés (meg-megáll)
Tőismétlés (figura etymologica): a szó toldalékos változatokban ismétlodik
„Halálnak halálával halsz” (
Példák még: élt, éldegélt a három fiú; várva várja a boldogságot stb.
Raggal: szóról szóra; lépésrol lépésre stb.
Tartalmi ismétlés: szinonimák
tanuló … diák … nebuló
„Oh, Bem, vitéz vezérem,
Dicső tábornokom!”
(Petőfi: négy nap dörgött az ágyu…)
Variációs ismétlés: A szócsoport némi változtatással ismétlodik.
Legismertebb példája a Szózat vagy a Himnusz kezdo és záró szakaszai
Elhelyezkedés szerinti ismétlés:
Anafora: A sorok elején lévő szavak ismétlése
„Gondolatban már találkoztam vele
Gondolatban már meg is szólítottam”
Epifora: Az egység végén eloforduló ismétlés
„Tűzben fa parazsa volnék
vízben puha moha volnék
szélben jegenyefa volnék
földön apám fia volnék.” (Weöres Sándor: Mi volnék?)
A halmozás: Az azonos vagy hasonló jelentésu szavak egymás után szerepeltetése. Egyik változata a felsorolás: összetevok, tulajdonságok (fonevek, melléknevek) egymásutánja. A halmozott szavak lehetnek egymásnak közelebbi-távolabbi szinonimái:
„morajos, halk halotti” (Ady Endre: Magyar jakobinus dala)
Vagy máskor nem szinonimák:
„pénzt, paripát, fegyvert” (Arany János: Toldi)
A halmozás egy fajtája a részletezés is: „Hozzál magaddal írószereket: tollat, ceruzát, festéket és ecseteket is!”
A fokozás: A halmozáshoz nagyon hasonló, gyakorlatilag egy fajtáj: amikor a szavak között fokozati sorrend jelenik meg.
„Hass, alkoss, gyarapíts!” (Kölcsey Ferenc: Huszt)
Ez ráadásul azért szép példa, mert a tartalmi fokozáson kívül a szavak szótagszáma is fokozatosan növekszik.
A csökkentés a fordított fokozás, pl. katasztrófa, szerencsétlenség, baleset, probléma
A párhuzam rokon tartalmú gondolatok, hasonló szerkesztésu mondatok, szövegrészek egymás mellé állítása.
A Weöres Sándor vers egyben párhuzam is. Más példa:
„Voltál kertben?
Láttál farkast?
Féltél tole?”
A gondolatritmus a gondolatok vissza-visszatérése azonos vagy változtatott formájú mondatokban, szövegrészekben. A párhuzam és az ellentét is megjelenhet benne.
Példa: a Bibliában a Teremtés címu könyv kezdete (a megteremtett dolgok felsorolása és leírása)
A refrén a versekre jellemzo ismétléses alakzat. Sokféle szerepet tölthet be, ez mindig az adott verstol függ (nyomatékosít, kijózanít stb.)
Az ellentét olyan ismétlési mód, amelyben a második elemként a szavak, kifejezések jelentésének ellenkezoje jelenik meg. Az ellentét a szembeállítás, a sarkítás eszköze, a végletek jelzése.
„Vár állott, most kohalom”
Vagy a Szózatban: bölcsod – sírod; ápol – eltakar
A paradoxon az ellentét egy fajtája. Olyan különleges helyzetet takar, amelyben két körülmény, jelenség látszólag kizárja egymást. Hatása az ellentmondás miatti meglepetésben rejlik.
„Nem mondhatom el senkinek
Elmondom hát mindenkinek”
(Karinthy Frigyes: Előszó)
A verselemzés vázlata és alapfogalmai
- Irodalomtörténeti elemzés
a) A vers elhelyezése az irodalom, a stílusok történetében
Stílusirányzat, stílusjegy, téma, motívum, toposz,
b) A vers elhelyezése a szerző életművében
Kötet, életrajzi események megjelenése, hatása
c) A vers és a történelmi háttér összefüggése
Keletkezés időpontja, történelmi események megjelenése, hatása
- Szöveghű elemzés
A vers szöveghű elemzésének elején mindig foglaljuk össze, hogy a részek (az elemek), hogyan szolgálják a vers egészének üzenetét, hatását!
A versben a tartalmi és a formai elmek is ezt az üzenetet szolgálják!
Üzenet, alapgondolat, mondanivaló, látvány
a) A vers alapszituációjának bemutatása. Mit tudunk meg a lírai én (beszélő) személyéről? Kinek a nevében szólal meg a költő?
Alapszituáció, szempont (perspektíva), vershelyzet, szerep
Látomás, látvány, fikció, mítosz, szimbólum,
b) A vers szerkezete
- Gondolatmenet szintjén: gondolatritmus, visszatérő gondolatok, idő- és értékszembesítés, keret, eseménysor, ellentétek, práhuzamok, fokozás, halmozás, ismétlés, költői kérdés
- Mondatok szintén: mondatszerkesztés, mondat és versszak viszonya, körmondat
- Szavak szintjén: szókincs, domináns szófajok, rímelő szavak, szórend
- Hangok szintjén: hangszimbolika
c) Költői eszközök és a vers üzenete:
- A képszerűség költői eszközei: szimbólum, allegória, metafora, metonimia, oximoron, hasonlat, ellentét, megszemélyesítés
- A vers zeneiség kifejezőeszközei: rím, tiszta rím, alliteráció, figura etimologica, enjambement (áthajlás), akusztikus hatások
d) A vers műfaji és stilisztikai jegyei és a vers üzenete:
- A vers műfajának és üzenetének megfogalmazása: dal, epigramma, óda, himnusz, elégia, ars poetica, episztola, rapszódia, zsoltár, ballada, képvers
- A vers stílusrétege: szónoki, hétköznapi (társalgási), tudományos
- A vers stílusárnyalatai: ironikus, gúnyos, groteszk, durva, emelkedett, fenséges, régies, neológ
e) A vers formája és üzenetének összefüggése:
- Verselés: időmértékes, ütemhangsúlyos (disztihon, verslábak), szimultán, szabadvers
- Rímképlet: párosrím, ölelkező rím, bokorrím, szonett-forma, ballada-forma
- http://enciklopedia.fazekas.hu/verstan/index.htm
f) A cím és a szöveg összefüggésének bemutatása
- Egyéni szempontú elemzés
a) Tetszés vagy elutasítás: miért jó, miért igaz, milyen érzelmet vált ki, benyomás, összkép
b) Asszociációk, képzettársítások: emlékek, vágyak, hasonló olvasmányélmények
c) „Változtasd meg élted!”
Talán hasznunkra szolgál...
Kata
Hozzászólások
hzsike
2013, február 12 - 20:02
Permalink
Nagyon jól használható, kis
Nagyon jól használható, kis "építőkockák"!
Üdvözlettel:Zsike
Mysty Kata
2013, február 12 - 20:13
Permalink
Mint versépítők...gondolom
Mint versépítők...gondolom nem haszontalan...Ölellek!!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Mysty Kata
2013, február 12 - 21:00
Permalink
Szakmámba vágó , nem volt
Szakmámba vágó , nem volt nehéz....
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
lnpeters
2013, február 12 - 22:31
Permalink
Nagyon szép munka, Kata!
Nagyon szép munka, Kata!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
Mysty Kata
2013, február 12 - 22:44
Permalink
Mindent az ügy érdekében,
Mindent az ügy érdekében, ahogy tudunk segítsünk egymásnak!Az én időmből kitelt.
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
hubart
2013, február 13 - 12:08
Permalink
Kellenek ezek a verselméleti,
Kellenek ezek a verselméleti, stilisztikai összefoglalók, örülök, hogy megosztottad velünk!
Mysty Kata
2013, február 13 - 12:34
Permalink
Én is köszönöm Ferenc, hogy
Én is köszönöm Ferenc, hogy megtiszteltél szavaiddal!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
M. Karácsonyi Bea
2013, február 13 - 13:32
Permalink
Látom szép gyűjtés.
Látom szép gyűjtés.
seni
2013, február 13 - 23:44
Permalink
Tegnap már olvastam, el is
Tegnap már olvastam, el is mentettem magamnak egy doksiba. Köszönöm!
Vassné Szabó Ágota (nem ellenőrzött)
2013, február 14 - 08:47
Permalink
Hasznos, komoly
Hasznos, komoly munka.
Köszönöm.
Ölellek.