Ritmus

Zöld levél ritmusa éltet,
az idő múlik csöndesen,
jó lenne, ha nem sietne!
Patak csobog, ezüst vize
locsog, frissen mosolyogva
elér a folyóba, s halad
a tengerig, a zöld levelek
visszatérnek, beborítják
a tó álló vizét, még telik
a reményükből, de a ritmus
múlik, zöld erdőben a levelek
ízlenek a karcsú őzikének,
belőle ő is kap; erdő, őzike
meg a levél bízik a ritmusban.