Nem tudok
Beküldte Braunel - 2012, augusztus 20 - 20:17
Nem tudok írni, a boldog időkről.
Béna kezemben a múlt, kesereg.
Mert a jelen felemészt; szava őröl.
Illatos álmom, a kútba esett.
Harcol a Multi, megölnek a bankok.
Támad a számla: fizess, de ma még!
És ha fizetsz, te lehetsz majd a bajnok;
nem nyomorít meg a gond-szakadék.
Hogyha a postás zörgeti ajtóm,
félve lesem, csak az ablakon át.
Reszket a szívem és zsibbad a tarkóm,
várom a rossz hírt, a jót, a csodát.
Félek Uram, ha ma még, meg is őrzöl;
Nem tudok írni, a boldog időkről.
Hozzászólások
M. Karácsonyi Bea
2012, augusztus 21 - 13:32
Permalink
Nagyon sokunk gondalata ez,
Nagyon sokunk gondalata ez, szépen megírtad...
Braunel
2012, augusztus 22 - 23:03
Permalink
Köszönöm Sea...
Köszönöm Sea...
lnpeters
2012, augusztus 21 - 16:49
Permalink
Mindannyian ezt érezzük, de
Mindannyian ezt érezzük, de csüggedni tilos, mert valóban megesznek a gondok. A magánéletben lehet, költőként tilos. Az Élet: helytállás.
Némelyik sor botlik, kérlek, nézd meg.
Pete László Miklós (L. N. Peters)
Braunel
2012, augusztus 22 - 23:07
Permalink
Köszönöm Laci. Tudom én is,
Köszönöm Laci.
Tudom én is, hogy botlik, csak nagyon nehéz a szonett-formát úgy megírni időmértékben, hogy közben ne sérüljön a tartalom sem. De majd átgondolom és megpróbálom javítani.
Braunel
2012, augusztus 22 - 23:08
Permalink
Nagyon köszönöm a "privis"
Nagyon köszönöm a "privis" segítséget...