Jelenlegi hely

Múzsámhoz

Beküldte hzsike - 2016, május 30 - 17:47

H.Gábor Erzsébet

Múzsámhoz

A némaságba halljak most bele,

vagy úgy üvöltsek, mint a farkasok -

mit ér a fejsze melynek nincs nyele?

Szép szavak nélkül én is az vagyok;

eldobott szerszám - nem sok haszna van!

Törtszárnyú sas, csak szánalmas madár,

szárazfa ága, szellem, arctalan,

támaszát vesztett, omló sziklavár.

Mit mondjak még, hogy érezd azt mit én?

Kiszáradt tó, mely vízért eskedel,

s ki éles kések pengeélhitén

Múzsáját várva, sírva vesztegel?

Kifosztott sorsom árva nélküled,

megfagyott bennem már a szép remény,

lángodra vágyom, hozd a fénytüzed,

izzó szavaktól ég a költemény!

Nékem a létem régen egy veled,

tollam vezetve írod verseim.

Minket az Isten, oly nagyon szeret,

betűk vagyunk a féltett díszein.

Csilla

2016, május 31 - 21:36

hzsike

2016, június 1 - 18:44

Köszönöm szépen, Csillám. :)

Ölelésem.

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen