Méltó utódot...

Méltó utódot...

Csatasorban fönn a csillagok.
A tejút végig nemzetiszín.
Szent István királyunk hangja, mint
az érc kemény, és vele suhint.

- A nyakatokon húrok feszül,
vállatokon kereszt ül. Álltok
tagba szakadtam, de mire is
vártok!? Az öreg Földön átok?!

Másoknak térkép édes hazánk
Európa rajzasztalán, de
Nekünk ezeréves államunk,
vérrel szerezett ősi honunk.

Várakozók listáján helyünk...
de hiszen még van egy Istenünk!
Erős Vár Ő, munkál is bennünk...
Várja, méltó utódot nemzzünk!