Közel a távol

Mit számít már, hogy honnan és mért jöttem
...
játszótársak vagyunk egy ördögi körben -
pengetem még lantom, halkan, de érzéssel,
ha közel ülsz hozzám, tán Te is emlékszel.

Átsuhan elméden múltad szárnyas árnya;
hatalmas csapással rég-tintába mártva -
s holt-korod bőrére tetovált holnapok
sajogják jövődet: élek, míg borzadok.

Mit számít már, hogy honnan és mért jöttem
...
játszótársak lettünk, nem adom fel könnyen -
kezemben száz ostor, egyet sem csördítek,
csak állok fesztelen, vázaként, kördísznek.

(2015. június)