Hasonulás
Beküldte Sztancsik Éva - 2024, február 2 - 18:07
(Egy fejfa margójára)
Kiáltásom szélbe fonom.
Nem érlek el telefonon.
Maradt pár kép, min láthatlak.
Rámhagytad a lány-fájdalmat.
Tudom, nem volt fényes sorsod.
Vártam... egyszer majd elmondod.
Alig került alkalom rá.
Mérgem csitult szánalommá.
Öreg lettem... beszélhetnénk.
Máshogy, mint rég, szűk-évenként.
Közel hozni, mi távolabb.
Együtt látni, mi fontosabb.
Mindig későn eszmélünk fel.
Egyek vagyunk a génünkkel.
Beivódott, kódolva lett.
Egyforma bűn... egyforma tett.
(2024. február eleje)
Hozzászólások
Haász Irén
2024, február 14 - 17:44
Permalink
Különösen a vége fog meg. De
Különösen a vége fog meg. De a többi is.
Bizony, sajnos legtöbbször így van ez.