Hó porzik

Mysty Kata
Hó porzik
 
 
Friss hó ropog újra talpunk alatt.
  Legyező dérfolt, s díszfátyol a fákon.
Jólvigyázók legyetek e nap alatt,
hótól is habzók, zöld fenyőágon.
 
A hideg is enyhébb lett így a télben,
lépéseink nyomában "Ő" a zenész,
Csönd hever kertek havas ölében.
  Bolyongó kedvünk pusztán' merész.
 
Hógolyó szépítő mosollyal landol.
  Hó porzik, szökken, szemünkbe röppen;
Csilingelő szánkót képzelet rajzol.
   Rajta gyermekszem kacagva zökken.

Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea képe

De nagyon szép vers...Ölellek.

Mysty Kata képe

 De nagyon "szeret'lelek" ezért is!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Kedves, szép, friss, ropogós.

Ölellek.

Mysty Kata képe

 Engem is frissítettél! Köszönöm szépen!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

seni képe

Nagyon tetszett, főleg az utolsó versszak!

Mysty Kata képe

 Fábijoe szárnyakat adsz! Köszönöm! Lám, mint egy gyermek öröme...

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

hzsike képe

Én is felfrissültem, ettől az üde versedtől Katám.

Szeretettel: Zsike:)

Mysty Kata képe

 Okés Zsike, drága vagy, ha ez a hatás munkál..érdemes volt papírra vetni, pedig már sokat írtam a télről...Magam se hiszem...Ölellek!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Haász Irén képe

Tetszett frissesége, szinte érezni a ropogást, hideget, nevetést a hócsatában!

Mysty Kata képe

  Aranyos vagy Irénke, szinte többgömbös örömfagyit adsz!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"