Eltékozolsz lassan

H.Gábor Erzsébet
Eltékozolsz lassan
 
Eltékozolsz lassan, már alig vagyok,
mint erőtlen fényű sápadt csillagok
kihunyok - félek, a semmibe veszek -
hűséges lámpásod, így, hogyan leszek?
 
Eltékozolsz lassan, s észre sem veszed,
hogy vakságom lesz a fájó végzeted,
kioltod világom - talán akaratlan,
megfakult bennünk a gyönyörű dallam.
 
Eltékozolsz lassan, s majd a képzelet
fonja át helyettem árva létedet.
Akkor már hiába zokogsz utánam,
hogyha a fénykapum végleg bezártam.
 

Hozzászólások

Haász Irén képe

Te bezzeg nem tékozolsz, kedves Zsikém, minden versedbe jut valami szépség...:))))

Vagy mégis? hiszen minden versedbe jut valami szépség...:))))

hzsike képe

Köszönöm szépen, drága Irénkém. Én csak "ingyen" osztogatom magam. :)

Puszillak. Zsike :)

Mysty Kata képe

 Gyönyörű elégiád rám talált...átéreztem bánatát...Mert olyan enyém volt talán...Ölellek!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

hzsike képe

Köszönöm drága Katám. Örülök, hogy megérintett.

Ölellek szeretettel:Zsike :)

Bieber Mária képe

Szépséget tékozló versedhez szeretettel gratulálok, kedves Zsike! Öröm olvasni!

 

Bieber Mária

(Hespera)

hzsike képe

Köszönöm Neked is, kedves Hesperám a kedves szavaidat.

Ölellek. Zsike :)