Az ég zokog
Beküldte Della - 2014, szeptember 12 - 10:57
Nincs csillag az ég taván,
a Hold fénye halovány.
Szél vágtat a fák alatt,
letör gyönge ágakat.
Az ég zokog könnyekkel,
már a partot mossa el.
Ellenünk az őselem,
nincs a Földön kegyelem.
Küzdelem a gátakon,
homokzsák a vállakon.
Áradnak a patakok,
Istenünk tán elhagyott.
Csatolmány | Méret |
---|---|
images (6).jpg | 5.43 KB |
Hozzászólások
hubart
2014, szeptember 12 - 20:51
Permalink
Látom, hallom, olvasom, hogy
Látom, hallom, olvasom, hogy Magyarország egyes részein mennyi eső hullott a nyáron, és főleg az utóbbi időben. Nálunk ezzel szemben nagy volt a szárazság, még ezekben a napokban is alig csurran - cseppen némi égi áldás, Bár a meződazdaságon itt már az sem segítne.
Della
2014, szeptember 13 - 06:49
Permalink
Kedves Feri! A vízzel az a
Kedves Feri!
A vízzel az a baj, hogy valahol túl kevés, máshol túl sok.
Köszönöm kedves figyelmedet, véleményedet: Maria
Schvalm Rózsa
2014, szeptember 13 - 17:54
Permalink
Kedves Maria! Nálunk is
Kedves Maria! Nálunk is hasonló a helyzet.
Versedet szeretettel olvasztam: Rózsa
barnaby
2014, szeptember 14 - 15:53
Permalink
Csodálatos, és félelmetes is
Csodálatos, és félelmetes is a természet...nem tiszteljük, csak ha baj van akkor érezzük erejét, és mégsem tanulunk.Aktuális a versed, reméljük megusszuk azért nagyobb károk nélkül a sok esőzést...már amennyire lehet, mert nálam is megrohadt minden:( Gratulálok szeretettel versedhez:B:)