Ars poetica

 
 
Rímekbe csendül az életem, 
jó kedvem, örömöm végtelen,
ha szavam másnak is enyhet ád, 
s kezet ráz velem a versen át.
 
A verstan parádés óceán, 
mélység és magasság néz reám.
Rím hangol, forma bont mondatot, 
nélkülük nem lennék, mi vagyok.
 
Taktusra kopog a kéz, a láb, 
úgy adja szavaim mind tovább. 
Minden sor szabályzott lófogat, 
amelyet repít a gondolat. 
 
Igazat szólni, ha hallgat más, 
reménnyel tölteni hallgatást, 
szépséget találni csúf helyett, 
közösen vinni a terheket. 
 
S a visszhang úgy kell, mint lágy kenyér 
falatja, ha a vers célba ér. 
Szomjazó nem kíván úgy italt, 
mint költő, új verset ha fialt!
 

Hozzászólások

hzsike képe

Remek hitvallás, drága Irénkém, minden sorával eggyé váltam.

Csodás dallamot ad a versnek, a 3+3+3-as tagolású ritmus, szinte dalolható.

Szeretettel gratulálok! :)

Mysty Kata képe

Nagyon élveztem!
Gratulálok,Irénkém!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Nagyszerű sorok, kedves Irén!

Vaskó Ági képe

" 

S a visszhang úgy kell, mint lágy kenyér 
falatja, ha a vers célba ér. "
Irénke, ez a vers célba ért!
Köszönöm!

Vaskó Ági

Haász Irén képe

Köszönöm a hsz-t, Zsikém, Katám, Ági, Imre!!!

lnpeters képe

De jó olvasni!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Kankalin képe

Kedves Irénke, 
az ilyen versek is úgy kellenek, mint a lágy kenyér. 
Jóleső érzéssel olvastam hitvallásodat. :)

Szeretettel: Kankalin

hubart képe

Jó verset "fialtál" drága Irénke! :D  Mindnyájunk gondolata, érzésvilága  visszaköszön soraidból! Különösen megragadott az a sor, hogy "közösen vinni a terheket" - na, ez az, amit szerintem mindenki  ért, mégis olyan sokan önző módon mellőznek a gyakorlatban!

Haász Irén képe

Örülök és köszönöm a hsz-eket, Kankalin, Laci, Ferikém!