Akár a fák
Beküldte hzsike - 2015, március 3 - 11:30
H.Gábor Erzsébet
Akár a fák
Akár a fák, várok én is
sorsomat tűrve csendesen;
helyemet régen nem lelem,
ruhám a fény, fázom mégis.
Hiába már, ha hűl a vágy,
s redőzi arcod vén idő -
valódi vagy, nem égi nő!
cibál a szél, és tűr az ág.
Gyűlik a gally, és fáj a törzs,
ereid szomjas koldusok -
forrást keresni indulok,
kegyelmet kérne még az ősz.
Akár a fák, várok én is;
gyökerem lassan menni hagy,
számomra nincsen már vigasz,
ruhám a fény, fázom mégis.
Hozzászólások
Mysty Kata
2015, március 3 - 12:56
Permalink
Jaj..de szép!Tudod még
Jaj..de szép!Tudod még fokozni!!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
hzsike
2015, március 3 - 15:16
Permalink
Örülök, hogy így érzed, drága
Örülök, hogy így érzed, drága Katám. Köszönöm szépen.
Puszillak:Zsike :)
hubart
2015, március 4 - 18:04
Permalink
Nagyon tetszik ez is, kedves
Nagyon tetszik ez is, kedves Zsike! :)
hzsike
2015, március 5 - 11:05
Permalink
Örülök, kedves Feri.
Örülök, kedves Feri. Köszönöm, hogy elolvastad ezt is.
Zsike :)
Bieber Mária
2015, március 5 - 00:13
Permalink
Gratulálok, kedves Hzsike!
Gratulálok, kedves Hzsike! Csodálatosan szép Versben csodálatosan szép és mély gondolatok!
Bieber Mária
(Hespera)
hzsike
2015, március 5 - 11:08
Permalink
Neked is köszönöm, kedves
Neked is köszönöm, kedves Mária.
Szteretettel:Zsike :)