A mennyben hagyott

Beküldte M. Karácsonyi Bea - 2013, november 13 - 07:04

 

A DNS-emben vagy,
keringsz bennem,
így fodrozódik vérem,
vagy nyugalomban hagy,
nagyapa,
ujjaid alatt
eltűntek az évek.
Véredet lét-hordozom;
fut lágered,
hadifogolyfélszed,
érzéseid klónozom,
nagyapa,
ujjaim alatt
morzsolgatlak téged.
Rég felhőképű lettél,
Isten mennyben hagyott,
- szól kerubének -
emberöltőm elvetél,
nagyapa,
tenyeremet
emelem az égnek.

Hozzászólások

hzsike képe

hzsike

2013, november 13 - 09:54

Bizony, őseink bennünk élnek, vérünkben, szívünkben, gondolatainkban, hagyományainkban.

Nagyon szépen írsz szeretett Nagyapádról.

Ölellek, Seám. :)

Mysty Kata képe

Mysty Kata

2013, november 13 - 10:00

 Méltó emlék, féltett családi ereklyéd van benned!!Gratulálok nagyszerű sorok!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

barnaby képe

barnaby

2013, november 13 - 11:47

Az ismétlődő sorral,amint nagyapádhoz szólsz- nagy feszültséget, drámai hatást keltesz...akár egy fájdalmas kiáltás, ősi siratóének...elképzelem a siratóasszonyokat, akik megszaggatják ruhájukat, és megtépik hajukat a fájdalomtól, ahogy búcsúznak szeretteiktől.Hasonló hangulatú a versed, legalább is rám így hatott.Gratulálok Sea, remélem nem sértő a véleményem.Üdvözöllek:B:)

vati képe

vati

2013, november 13 - 12:34

Sok dolgom van mostanában, kevés időm, de ezt az olvasásodra szánt percet nem sajnálom... Jó volt verseddel lenni.

Varga Tibor

M. Karácsonyi Bea képe

M. Karácsonyi Bea

2013, november 13 - 12:40

Nagyon köszönöm, hogy itt jártatok...

Kedves Barna, örülök, hogy az egyszerű, letisztult forma, a modern két szó, és a pár sor, ilyen ősi, ilyen mozgalmas képeket ébresztett benned.

A versben sem asszonyok, sem hajtépés nincs, sem jajgatás , azt hiszem élénk a fantáziád, de ez nem baj, kiben mi lakozik.

 

stapi

2013, november 15 - 06:26

Nagyon tetszik a versed! (A többi rész, ami itt volt, eléggé nagyképűen hangzott, így inkább töröltem.)

M. Karácsonyi Bea képe

M. Karácsonyi Bea

2013, november 13 - 14:51

Köszönöm szépen, hogy itt jártál és elgondolkodtál a versem felett.

Az igazság az, hogy hosszabb vers, több információ közlése esetén sem mondana többet a versem, mint amit.

Több, mint harminc éve, hogy meghalt a nagyapám, az utolsó éveiben pedig megnémult, nem beszélt.Nagyon kicsi voltam, de az arca, mozdulatai élénken élnek bennem, többször látom magam előtt. Valamiért sokat gondolok rá, de alig ismertem, mégis a kötődésem erős.

Pont annyi fehér foltot látsz, amennyit hagytam. (És vannak lélekrezdülések, amit az ember megtart magának, és nem adja ki. ) Azt gondolom, annyit olvashattok ebben a pár sorban, amennyit közölni akartam.

The fool

2013, december 9 - 18:30

Több mint harminc éva??:-)

Te még nem is léteztél..:-)

Kis "csitri"!!

M. Karácsonyi Bea képe

M. Karácsonyi Bea

2013, december 9 - 19:13

:))

hubart képe

hubart

2013, november 13 - 19:17

Szép lírai megemlékezés! Mindig örömmel olvaslak! :)

M. Karácsonyi Bea képe

M. Karácsonyi Bea

2013, november 13 - 21:38

Köszönöm szépen.

lnpeters képe

lnpeters

2013, november 13 - 21:43

Ez valami fájdalmasan szép...

Pete László Miklós (L. N. Peters)

M. Karácsonyi Bea képe

M. Karácsonyi Bea

2013, november 14 - 14:19

Köszönöm az olvasást.

Schvalm Rózsa képe

Schvalm Rózsa

2013, november 14 - 17:23

Nagyon szép kedves Sea.

Gratulálok!  Szeretettel: Rózsa

M. Karácsonyi Bea képe

M. Karácsonyi Bea

2013, november 16 - 08:54

Köszönöm, hogy olvastátok...

belcorma

2013, november 21 - 20:50

Szívhez szóló... Nagyon szép!

M. Karácsonyi Bea képe

M. Karácsonyi Bea

2013, november 21 - 21:40

Köszönöm az olvasást.