"Az élet gyönyörű, minden vonatkozásában, a szívem-lelkem legmélyén élem meg minden egyes pillanatát. Ha feszít odabent, ha kitörni akar, akkor ki kell engednem. Dalban, versben, prózában, táncban, ölelésben."
Halld ó Uram, vedd hát gyermeked szavát,
kinek testét gyúrád, s lelkét lelkedből adád;
vétkeztem Uram, bűnöm végtelen, halld hát!
Ringattam gyermekem, édeset, ártatlan mosolyillatút,
Szerettem emberem, erőset, de gyengéd, halk szavút,
S tört életem álommá… átkoztam érte nagyurat, háborút.
Lettem tolvajok babája borért, tűzért, melegért,
urak, papok álnok szajhája pénzért, ékszerért,
s adtam el testem gyilkosnak, hóhérnak egy tál ételért.
Tündér szólt hozzám, firtatva,
olvasmányim közt kutatna.
Élmény- s emlékpolcok közt matatva
mondom hát neki: jó Tündérilonám,
kedvedért lefújom a port, le én ám
ama polcmélyre bújt agyfiókról.
Délutáni alvás után kábán pislogok; hol, ki és miért vagyok?
Mintha nem e világról tértem volna nyugovóra...
emlékszem, kapitányként szálltam jégtörő hajómra!
Andante:
Tető alatt csillagokat látok,
hej de babám, szép az élet, lájkold!
Magányomban jó borom kibontom,
egy laptop és egy pohár kivel a nedűt megosztom.
Facebook vala magányom oldója,
ország-világ bánatom kacagója.
Gyere pohár, s te itóka,
eszem helyett iszom lész a ma esti móka!
Affettuoso:
Yin
Felesleges percekben mérni a végtelent,
tévedés szavakban keresni a szerelmet,
hiábavaló mosolyt hazudni,
szégyellve az őszinte könnyeket,
ha csupán egy villanás az életed.
Itt és most.
Kovács Andrea
Yang
Pillanat a végtelen
Szóból szó a szerelem
A hazug mosoly őszinte
szégyen az arcodon
két sötétség közt élsz Te is
Itt és most
F.Tóth Benedek
2009. március 13.
Elfeledett kedves lettem; ez... kegyetlen perzsel.
Eszem tehetetlen: ez lehetetlen, szerelmem lelked eledele!
Kelepce, te eszetlen tetem te!
Megveszekedett kedvre gerjedek, szemem elered;
szertelen nevetve, keblem verem remegve,
heves-veszett esztelen, lemeztelenedve rettegek:
lelkem temettem benned el.
Szeretetlen.
2011. július