hubart blogja

Kard és toll

Ez a vers nem jött volna létre, ha Toma nem provokál!:)))

A férfi kardra, tollra kap,
csatába száll, vagy verset ír,
amíg lazsál a vaskalap,
előkerül az ív papír.

Szabódna; álmosan zizeg,
hogy őt zavarni mily dolog?
De rajta már betűzsineg -
szakaszra vágva gyöngysorok.

A harc kemény, a téma nyers,
de dalra kelnek holt szavak,
ha él a kép, zenél a vers,
beléd ma lelket oltanak.

Faszari szafari

- Állatkertbe viszlek - így szólt jóanyám -
lószekérrel mentünk által egy tanyán.
- Nézd csak, az a gólya. Most itt kelepel,
de majd Afrikában tölt egy telet el.

Aztán átellenbe nyújtotta kezét,
hol egy tehéncsorda hevert szerteszét.
Nem törődve, hogy az eső csepereg,
lúdcsapatot hajtott odébb egy gyerek.

Láttunk még pár varjút, szarkát, verebet;
a felnőtt társaság rajtam nevetett.
Nem felejtem drága anyám szavait,
de olcsón megúszta azt a szafarit!

2012. okt. 22.

 

Eltűnődöm

(válasz Kovács Daniela a szalacsi hídhoz fűzött megjegyzésére)

"Istenem, de rég volt!" - Régen ám, Dana!
Mintha a vén idő filmet játszana:
egy szál klott gatyában az Ér parti gát
füves meredélyén őriztem libát.

Kihasználva a víz szikes, holt terét
gyermekkorom boldog álma volt e rét.
Esténkét jóanyám gyakran keresett,
aggódva, de bajom, soha nem esett.

Oldalak