Nehezek lesznek

H.Gábor Erzsébet
Nehezek lesznek
 
Nehezek lesznek az ünnepek,
szívemben érzelmek küzdenek,
fogaim nyomától kék a szám,
nem lehetsz velünk már, jó anyám.
 
Búcsút int elmém a reménynek,
hiányod vad tüze feléget,
perzselő fájdalma nem csitul,
arcomon lobogó láz pirul.
 
Telet hoz reám a bánatom,
reszket a paplan az ágyamon,
didergés járja át szívemet,
félek, hogy jégfala megreped.
 
Nehezek lesznek az ünnepek…
Jó anyám, segítsd majd terhemet
enyhítni, úgy, hogy a két karod,
álmomban gyengéden rám fonod.
 

Hozzászólások

Csilla képe

Szép vers, Zsike, legyen áldott Édesanyád emléke.

 

hzsike képe

Köszönöm szépen, Csillám. :)

hubart képe

Gyönyörű szép rekviem a versed, drága  Zsike! Átsüt rajta a fájdalom,  az Édesanya elvesztését  soha nem pótolhatja semmi.  Az ennyém már negyven éve elment, de nincs olyan nap, hogy ne gondoljak rá...

hzsike képe

Köszönöm szépen, kedves Feri. :)