Cavatinák

H.Gábor Erzsébet
Cavatinák
 
Leheletkönnyű szárnyakon
repítnek rímes verssorok,
elkerül minden bánatom,
ringok egy régi, lágy dalon,
cavatinákat dúdolok.
 
Nekem a létem oly csodás,
ajándék az mit kaptam én,
feszít a lázas alkotás,
regél a míves tollvonás,
hunyorog rám a lámpafény.
 
Ülök a csendben egymagam,
benéz a Hold az ablakon,
csillagok fénye rézarany,
szívemnek könnyű szárnya van,
s zenél a szó az ajkamon.
 
 

Hozzászólások

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Zsike!

Élmény volt olvasni.

Erzsike

Csilla képe

Csupa derű, lágyság, muzsika! :) A lázas alkotás velejárója. Csodás! :)

 

Haász Irén képe

Szívesen hallgattam!

hzsike képe

Köszönöm szépen mindhármótoknak, kedves Erzsike, Csilla, és Irénke.

Ölelésem. :)