Anya

Óh, az álnok éjszaka,
elvett tőlem túl korán.
Sietve hurcolt téged el,
az est koromszín vadlován.
 
Lelkem háborgó folyó,
még az ég is oly süket,
remény sem reppen most felém,
taníts meg élni nélküled.
 
 

Hozzászólások

hzsike képe

Megérintően szép vers.

Ölellek. :)

Nagygyörgy Erzsébet képe

Köszönöm, Zsikém...

Csilla képe