Agyvízforrpont
Beküldte hubart - 2021, július 30 - 15:22
Szomjazom, ám nincs csobolyó,
vágy tüze szít, szenvedek én,
láng ül a nyár szende szemén,
kész ara ő, nem nyoszolyó.
Társra talál most a madár,
kedve dalát zengi a húr,
pengeti száz víg trubadúr:
kék ma az ég, zöld a határ.
Perzsel a nap, forr a folyó,
estefelé fénye lazúr.
Alszik a ponty és az amour,
csendes e vén kugligolyó.
Édesanyám rég hazavár,
két puha kar tárva felém.
Fékez a föld lendkerekén,
fordul a kulcs, zár a bazár.
Hozzászólások
lnpeters
2021, augusztus 1 - 10:12
Permalink
Hajaj, Feri...
Hajaj, Feri...
Szép, szép létösszegzés, de - gyerünk tovább! Van még időd!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
hubart
2021, augusztus 5 - 17:59
Permalink
Közönöm szépen, kedves Laci!
Közönöm szépen, kedves Laci!
Kankalin
2021, augusztus 3 - 18:28
Permalink
Kedves Feri, nagyon jól
Kedves Feri, nagyon jól sikerült ez a szimultán felező nyolcas - chorijambus ötvözet.
A téma az után hevert, szerencsére már mutatkozik egy kis enyhülés.
Nagy kedvencem a "csendes e vén kugligolyó". Találó, egyedi megközelítése az esti elnyugvásnak..
Szeretettel gratulálok a vershez! :)
hubart
2021, augusztus 5 - 17:59
Permalink
Kösszönöm szépen, kedves Andi
Kösszönöm szépen, kedves Andi!