Vásári fricska

Az én portékám hibás, törött,
fejemben kusza minden gondolat.
Kupecek zsongnak szívem fölött,
pásztázzák ruhámon a gombokat.

Fürtjeimen cikázik a nap,
keblem gödrében veríték pihen.
Csípőm ívén lágy selyem tapad,
buja mámorra csábít íriszem.

Finnyás, kinek nem kell e montázs,
életemben sem hallottam ilyet.
Sokan vinnék, nagy a tolongás,
egyik alkuszik, más duplán fizet.

Szakadék karimáján állok,
mégis derűsen legyintek folyton;
Szemüket benőtte a hályog,
s könnyeimet nevetésbe fojtom.

Nem leszek olcsó zsákbamacska,
hiába áhítoznak, emberek!
Maguk között mind olyan marha,
hogy balsorsát licittel vegye meg?!

Fiam béna, én árva, te vak,
világtalan a legnyomorultabb!
Ha van, kinek Isten szemet ad,
gyöngy-gyopárom tenyerébe hullhat.

Méltóságom csendben hazavisz,
féltett portékám itt nem kelendő.
Nyavalyás lelkem vacogva hisz;
társat rendel mellé a Teremtő.

Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea képe

Kedves Edina!

A szerkesztőség nevében gratulálok a vershez!

Köszönöm szépen:)

Kedves Edina!

 

Nagy gratula a versedhez...valahol már olvastam,

és akkor is nagyon tetszett

Boldog Új Évet Kívánok!

Poetta

(1008)

Köszönöm szépen Zsuzsám, biztosan a Poet blogban olvastad:)
Boldog új évet!:)

lnpeters képe

Szép a vers! Egy modern asszony lírai monológja. Boldog új esztendőt!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Köszönöm szépen, Laci:) Neked is boldog új esztendőt kívánok!

Kedves Edina!

leírom őszintén: zavarba hoz a versed. Amit az első felében leírtál az nagyon megkapó, megfogott, már-már kacér, de mégsem csábító, amolyan játék-hódító, de érezni benne erős távolságtartást, aztán a közepén a szakadékhoz érve valóban átlátni a túlpartra, a felszínről a mélybe, a csillogásból a nehéz szürkeségbe, ez magyarázatot ad az első felében megbúvó szürke tónusokra.

Ez jutott eszembe hirtelken összefoglalva alkotásodat: két élet-egy sors, egy élet-két sors

nehéz lehet, duplán

minden elismerésem a versért is

szeretettel: Kempelen

seni képe

Gratulálok Edina! Ebben minden érzés és az élet benne van.

Haász Irén képe

Ez egy nagyon jó vers, csodálom, hogy nem az ormon a helye.

Nagyon tetszett, minden szempontból!

A kell-e közé nem kell itt kötőjel.

Köszönöm szépen Irénke, örülök hogy jónak tartod. Javítottam a hibát, nem figyeltem eléggé, köszönöm, hogy szóltál!:)

Edina

Köszönöm szépen, Enikő!

Vajon mi tökéletes és mi hibás? És hol van a középút? Azt akarom, amit látok, avagy azt kapom, amit "venni" akarok? Egyáltalán: mi az, ami eladó és mi az, amit megvenni nem lehet, csak megszeretni és elnyerni? Na és milyen szívvel lehet, kell közeledni? Hol a szem, ami az értéket észreveszi? És persze milyen szemre van szükség, hogy felismerje: ki kupec és ki tervez hosszú távra? Van-e elég türelem megvárni a "kirendeltet"?

Lennének még kérdések remeked kapcsán, de nem fárasztok tovább senkit. Gratulálok lendületes, rímeivel pontosan érkező versedhez.

Kedves István, nagyon köszönöm a véleményedet, türelmem az már van, csak kérdés, hogy időm is van-e hozzá annyi?
Örülök, hogy olvastál:)
Szeretettel:Edina

hzsike képe

Csodálatos, gazdag érzelmű, gondolatú, igazi "asszonyvers" ez, kedves Edinám.

Nagy gratulációm!

Szeretettel olvastam:Zsike:)

Drága Zsike, nagyon örültem a véleményednek, szeretettel láttalak.
Edina

Köszönöm szépen:)!